„Geprüfter Übersetzer“ ("vizsgáztatott fordító"), „öffentlich bestellter Übersetzer“ ("nyilvánosan kirendelt fordító"), „vereidigter Dolmetscher“ ("felesketett tolmács"), „Diplom-Übersetzer“ ("diplomás fordító") stb. – Németországban, részben a föderatív államszerkezet miatt, számos kifejezés terjedt el a nyelvi közvetítők megnevezésére, amelyek között nem könnyű különbséget tenni. Ebben az írásban áttekinthető, de kellően részletes formában mutatom be a németországi fordító- és tolmácsképzést, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a pálya iránt érdeklődők milyen képzési formák és vizsgatípusok közül választhatnak.
***************************************
Ez a bejegyzés az alábbi tanulmány magyarra fordított és némileg módosított változata:
Fáy Tamás 2020. Möglichkeiten und Formen der Übersetzer- und Dolmetscherausbildung in Deutschland. In: Harsányi Mihály (szerk.) 2020. Germanistische Studien. Band 12, 213-243. old. Eger: Líceum Kiadó.
Szeretnék köszönetet mondani Prof. Heike Jüngstnek (Würzburg-Schweinfurti Alkalmazott Tudományi Főiskola), valamint Cornelia Groethuysennek, a BDÜ alelnökének a munkám során nyújtott szakmai segítségükért és értékes észrevételeikért.
***************************************
Ezenkívül bemutatom a fordítók és tolmácsok felesketésének rendszerét is, mivel sok képzés a felesketés vagy a felhatalmazás előfeltételének számít, vagy kifejezetten arra készít fel. Az írás szervesen kapcsolódik a magyar és az amerikai fordítóképzést bemutató írásokhoz.
1. Történeti áttekintés: A német fordító- és tolmácsképző intézmények
A német fordító- és tolmácsképzés hosszú múltra tekint vissza. Ebben a fejezetben a fejlődés legfontosabb állomásait szeretném bemutatni. Részletesebb történeti áttekintésre azért nem vállalkoztam, mert az túlmutatott volna a bejegyzés keretein, viszont a nagyobb mérföldkövek felvázolása hozzájárul a téma alaposabb megértéséhez.
A tolmácsolás, amelyet sokan a „második legősibb mesterségnek” neveznek, filogenetikai és ontogenetikai szempontból is elsődleges a nyelvi közvetítés írott formájával szemben, így nem meglepő, hogy az (egyetemi) oktatásban is elsődlegességet élvezett (a fordítással szemben), és az intézményesített bevezetésére is korábban került sor.
Az egyetemi szintű nyelvi közvetítés első állomását a Keleti Nyelvek Szemináriumának (SOS / Seminar für Orientalische Sprachen) megalapítása jelenti, amely Bismarck kezdeményezésére 1887-ben jött létre a berlini Friedrich-Wilhelms-Egyetemen (mai nevén Humboldt Egyetemen). A Szeminárium elsődleges célja az volt, hogy a leendő tolmácsok számára lehetővé tegye a keleti nyelvek gyakorlati alkalmazását (lásd Skalweit 2017: 79).
Az első, kifejezetten tolmácsképzés céljából létrehozott iskola az 1929-ben (más források szerint 1930-ban) a mannheimi kereskedelmi főiskolán létrehozott Fordító- és Tolmácsintézet (IÜD / Institut für Übersetzen und Dolmetschen) volt, amely a főiskola 1993-as megszűnése óta a Heidelbergi Egyetemen működik, és Európa-szerte az egyik legrégebbi fordító- és tolmácsképző intézetnek számít.
Hogy ekkoriban hány képzett tolmács dolgozott a "piacon", arról nincsenek pontos információk, de az biztos, hogy a nürnbergi per során bevont 300 nyelvi közvetítő között csak néhány képzett tolmács volt. Az 1945-ös évet egyébként a szinkrontolmácsolás születésnapjának szokás tekinteni, részben azért, mert a nürnbergi per tolmácsok hiányában nem vagy teljesen máshogy zajlott volna le. A nyelvi közvetítők jelentőségét jól mutatja a következő, Göringtől (a per egyik fő vádlottjától) származó idézet: "Nem ügyvédre van szükségem [...] Amire valóban szükségem van, az egy jó tolmács." (idézi Kalverkämper/Schippel 2008: 37) Az is bizonyos, hogy a nürnbergi per előtt a szinkrontolmácsolás nem volt annyira elterjedt (a fülbesúgás vagy susotázs mint a szinkrontolmácsolás egyik válfaja nyilván hosszabb múltra tekint vissza). Szinkrontolmács-berendezéseket ugyan már 1927-ben is használtak, de ezek az IBM által kifejlesztett és a feltalálóik neve alapján Filene-Finlay-rendszernek nevezett berendezések még úgy működtek, hogy a szövegeket előzetesen le kellett fordíttatni, később pedig a beszédek elhangzásakor a tolmácsok szinkron módon felolvasták a lefordított szövegeket (vö. AIIC 2013). A nürnbergi per több szempontból is úttörő vállalkozásnak számított a tolmácsolás történetében: 1) a tolmácsok nagy száma, 2) a tolmácsolt nyelvek nagy száma (német, angol, francia, orosz), és 3) a munkakörülmények miatt, hiszen a tolmácsok – csakúgy, mint ma – kabinokban ültek, és egy (kifejezetten a per céljából továbbfejlesztett) szinkronberendezést használtak.
Ma már nehéz megmondani, hogy a nürnbergi per milyen hatást gyakorolt a tolmácsképzésre, viszont a második világháború után több, még ma is működő intézet jött létre, és Németországban szintén ekkor alakultak az első szakmai szervezetek, vö. Schlesiger 2017: 34 (pl. 1948-ban megalapították a németországi Fordítók és Tolmácsok Szövetsége, azaz a BDÜ bajorországi tagszervezetének elődjét).
A germersheimi "Állami Tolmácsfőiskola" 1947-ben kezdte meg, majd 1949-től "Nemzetközi és Tolmácsintézet" (Auslands- und Dolmetscherinstitut) néven a mainzi Johannes Gutenberg-Egyetemen folytatta működését, végül 2009-ben "Transzláció-, Nyelv- és Kultúratudományi Egység" (FTSK / Fachbereich Translations-, Sprach- und Kulturwissenschaft) névre keresztelték. Ma a világ egyik legnagyobb és legismertebb fordító- és tolmácsképző intézete, amely 2019-ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, az egyetem germersheimi kampuszán található.
Az erlangeni "Idegennyelvi és Nemzetközi Tanulmányok Intézete" (IFA / Institut für Fremdsprachen und Auslandskunde) 1948-ban jött létre, amivel szintén az egyik legrégebbi idegen nyelvi iskolának számít Németországban.
Szintén 1948-ban nyílt meg a Saarbrückenben található Saar-vidéki Egyetem Tolmácsintézete, amely kezdetben kartól független formában, majd később a Bölcsészettudományi Kar részeként működött. Az első években franciát és angolt tanítottak, majd a nyelvi kínálat az olasszal, az orosszal és a spanyollal bővült. Ma a fordító- és tolmácsképzés a Saar-vidéki Egyetem Nyelvtudományi és Nyelvtechnológiai Szakirányán (Fachrichtung Sprachwissenschaft und Sprachtechnologie) folyik.
A Müncheni Nyelvi és Tolmácsintézet (SDI / Sprachen & Dolmetscher Institut München) 1951-ben nyitotta meg a kapuit (az alapítást gyakran tévesen az intézet legismertebb igazgatójának, Paul-Otto Schmidtnek, Adolf Hitler hivatalos tolmácsának tulajdonítják). Az első évben angol, francia és olasz nyelven folyt a képzés, később ez kiegészült az olasszal, orosszal és kínaival. Érdekességképpen: A rekordévnek számító 1976-os évben több mint 1800 diák járt az intézetbe.
Lipcsében már 1937 és 1945 között is folyt fordító- és tolmácsképzés, majd 1956-ban az akkori Karl-Marx-Egyetemen (mai nevén Lipcsei Egyetemen) megalapították a Tolmácsintézetet (Dolmetscherinstitut). A város fordítástudományi szempontból nemzetközi szinten is hallatott magáról: 1965-ben Lipcse adott otthont a világviszonylatban is első nemzetközi fordítástudományi konferenciának (Salevsky 2009: 111), és az Otto Kade, Gert Jäger és Albrecht Neubert vezetésével létrejött ún. Lipcsei Iskola komoly elméleti munkával járult hozzá a fordítástudomány fejlődéséhez és a transzlatológia (fordítás és tolmácsolás) nemzetközi elfogadottságához. Több átszervezés és átnevezés után az intézet ma a Lipcsei Egyetem Bölcsészettudományi Karán működik "Alkalmazott Nyelvészet és Transzlatológia" (IALT / Institut für Angewandte Linguistik und Translatologie) néven.
Az ezt követő években folyamatosan bővült a képzési kínálat, az előzőekben felsorolt intézményeken kívül a képzés ma jellemzően a különféle egyetemek vonatkozó alap- és mesterszakjain zajlik.
2. Képzések
Németországban ma a fordítók és tolmácsok számos képzés közül választhatnak, ami részben a hagyományokban gazdag múltnak, és főleg annak köszönhető, hogy az oktatáspolitika az egyes tartományok hatáskörébe tartozik. Ettől függetlenül fontos hangsúlyozni, hogy a "fordító" és "tolmács" elnevezést Németországban semmilyen törvény nem védi, tehát ma bárki folytathat fordítási és tolmácsolási tevékenységet, ehhez nem kell elvégeznie egy képzést vagy letennie egy vizsgát (az USA-ban is hasonló a helyzet, vö. Vermes 2017: 82). A Bologna-folyamat némi egységességet teremtett ezen a téren, aminek következtében már nem lehet szerezni „diplomás fordító ("Diplom-Übersetzer"), "diplomás szakfordító" ("Diplom-Fachübersetzer"), "diplomás tolmács" ("Diplom-Dolmetscher"), "egyetemen vizsgázott fordító" ("akademisch geprüfter Übersetzer") stb. végzettséget.
2.1. Egyetemi képzések
Sok más országhoz hasonlóan a fordítók és tolmácsok képzése Németországban is elsősorban alap- és mesterszinten zajlik, a tudományos pályára törekvő hallgatók pedig az egyetem elvégzése után beiratkozhatnak valamelyik fordítástudományi doktori programra. A következő fejezetekben ezeket a képzéseket mutatom be részletesebben, és a sajátos bajorországi helyzetre is kitérek.
2.1.1. Alapképzés
Az alapképzésben (BA) többnyire három nyelv kombinációjából lehet választani: Az "A" nyelv az anyanyelv (ez többnyire a német), a két idegen nyelv pedig a "B" és a "C" nyelv. A "B" az aktív idegen nyelv (amiből és amire fordítanak), a "C" nyelv pedig a passzív idegen nyelv (amiből fordítanak), sok idegen nyelvet azonban a kereslettől függően hirdetnek meg. Több helyen arra is van lehetőség, hogy valaki ne a németet válassza "A" nyelvnek, ez azonban mindig az adott intézmény kapacitásától függ.
A többnyire hat szemesztert felölelő alapképzés számos különböző néven fut ("fordítástudomány", "transzlatológia", "transzlációtudomány") (lásd Nord 2013: 179 is), és a Bachelor of Arts (BA) diplomával zárul. Az egyes szakok részleteit illetően elég változatos a kép, de a formai követelményeken (érettségi, nyelvtudás igazolása stb.) kívül többnyire nem írnak elő egyéb kötelezettséget, tehát ha ezeket teljesítik a jelentkezők, akkor automatikusan bejutnak a kiválasztott egyetemre. A legtöbb képzést nappali tagozaton ("Vollzeitstudium") hirdetik meg. Néhány intézmény – egyesítve az elméletet és a gyakorlatot – duális képzést kínál, ami egy gyakorlatorientált szakma esetében, mint amilyen a fordítás és a tolmácsolás, elég kézenfekvő megoldás.
Az 1. sz. táblázat az egyes alapszakokról nyújt áttekintést (tartományokra lebontva), amelyek jelenleg (2020 januárjában) kifejezetten a fordítók és tolmácsok képzésére szolgálnak. A táblázatban így nem szerepelnek azok a szakok, amelyek ugyan fordítási és tolmácsolási kompetenciákat is közvetítenek, azonban inkább a kommunikatív készségekre helyezik a hangsúlyt (pl. gazdasági kommunikáció, turizmusmenedzsment, kultúratudomány, international business communication, gazdaság és nyelvek, nemzetközi szakkommunikáció stb.).
1. sz. táblázat: Fordítási/tolmácsolási BA-szakok tartományonként
| Tartomány | Szak | Képző intézmény | Nyelvek | Képzés helye |
| Baden-Württemberg | AKAD | Angol, francia, német, spanyol | (Távoktatás) | |
| Fordító- és Tolmácsintézet (IÜD), Ruprecht-Karls-Egyetem | Angol, francia, német, olasz, orosz, portugál, spanyol | Heidelberg | ||
| Fordító- és Tolmácsintézet (IÜD), Ruprecht-Karls-Egyetem a Mannheimi Főiskolával közösen | Angol, német | Heidelberg, Mannheim | ||
| Bajorország (lásd a 3. sz. táblázatot is a 2.1.3. fejezetben) | SDI Nemzetközi Főiskola (A Müncheni Nyelvi és Tolmácsintézet főiskolája) | Angol, kínai, német | München | |
|
Brandenburg |
BA Alkalmazott kultúra- és transzlációtudomány (német-lengyel) |
Szlavisztikai Intézet, Potsdami Egyetem, Nyelvi és Kulcskompetencia-Központ, Zessko, Germanisztikai Intézet, Potsdami Egyetem, Germanisztikai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, Maria-Curie-Skłodowska-Egyetem (Lublin) | Lengyel, német | Potsdam |
|
Alsó-Szászország |
Fordítástudományi és Szakkommunikációs Intézet, Hildesheimi Egyetem | Angol, francia, német, spanyol | Hildesheim | |
|
Rajna-vidék-Pfalz |
Transzláció-, Nyelv- és Kultúratudományi Egység, Johannes Gutenberg-Egyetem (Mainz), Germersheimi kampusz | Angol, arab, francia, holland, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, török, újgörög | Germersheim | |
| Szászország | Alkalmazott Nyelvészeti és Transzlatológiai Intézet, Lipcsei Egyetem | Angol, francia, német, orosz, spanyol | Lipcse | |
| Szlavisztikai Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti és Transzlatológiai Intézet, Lipcsei Egyetem és Transzlatológiai Intézet, Prágai Károly Egyetem | Cseh, német | Lipcse, Prága | ||
| Szász-Anhalt |
BA Szakfordítás – szoftver és média (duális képzés formájában is) |
Informatikai és Nyelvi Egység, Anhalti Főiskola | Német | Köthen |
| Magdeburg-Stendali Főiskola | Angol, német | Magdeburg |
2.1.2. Mesterképzés
A mesterképzés az alapképzésre épülő, általában négyszemeszteres képzési ciklus, amely a Master of Arts (M.A) végzettséggel zárul. Az alapképzési szakokhoz hasonlóan a fordítással és tolmácsolással kapcsolatos mesterszakokat is különféle néven hirdetik meg (lásd a 2. sz. táblázatot). A mesterképzés itt is két (aktív és passzív) idegen nyelven, valamint az anyanyelven zajlik (az utóbbi általában a német vagy egy másik anyanyelv, amit a német B-nyelvvel vagy C-nyelvvel kombinációban hirdetnek meg). A mesterképzési szakok általában az őszi szemeszterben indulnak, és a legtöbb esetben a formai feltételeken (érettségi, nyelvtudás igazolása, alkalmassági vizsga) kívül más követelményt nem kell teljesíteni. A tolmácsolási mesterszakhoz néhány egyetem (pl. Lipcse) foniátriai szakvéleményt is előír, amely a beszédhang teljesítőképességéről ad visszajelzést.
2. sz. táblázat: Fordítási/tolmácsolási MA-szakok tartományonként
| Tartomány | Szak | Képző intézmény | Nyelvek | Képzés helye |
| Baden-Württemberg | MA Konferenciatolmácsolás | Fordító- és Tolmácsintézet (IÜD), Ruprecht-Karls-Egyetem | Angol, francia, japán, német, olasz, orosz, portugál, spanyol | Heidelberg |
| MA Fordítástudomány | Fordító- és Tolmácsintézet (IÜD), Ruprecht-Karls-Egyetem | Angol, francia, német, olasz, orosz, portugál, spanyol | Heidelberg | |
| MA Szakfordítás és kultúraközvetítés (A fordítástudományi mesterképzés nemzetközi változata) | Fordító- és Tolmácsintézet (IÜD), Ruprecht-Karls-Egyetem | Angol, német, spanyol | Heidelberg, Salamanca | |
| Bajorország | MA Szak- és médiafordítás | Alkalmazott Természettudományi és Humántudományi Kar, Alkalmazott Tudományi Főiskola, Würzburg-Schweinfurt | Angol, francia, német, spanyol | Würzburg |
| MA Konferenciatolmácsolás – német-kínai kettős diploma | SDI Nemzetközi Főiskola (A Müncheni Nyelvi és Tolmácsintézet főiskolája) | Angol, kínai, német | München, Peking | |
| MA Műfordítás | Angol Filológiai Intézet, Ludwig-Maximilians-Egyetem München | Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol | München | |
| MA Translation Management – duális képzés | SDI Nemzetközi Főiskola (A Müncheni Nyelvi és Tolmácsintézet főiskolája) | Angol, német | München | |
| Alsó-Szászország | MA Médiaszöveg és médiafordítás | Fordítástudományi és Szakkommunikációs Intézet, Hildesheimi Egyetem | Angol, francia, német, spanyol | Hildesheim |
| Észak-Rajna-Vesztfália | MA Szakfordítás | Információ- és Kommunikációtudományi Kar, Műszaki Főiskola, Köln | Angol, francia, holland, német, spanyol | Köln |
| MA Olasz: Nyelv, média, transzláció | Romanisztikai Intézet, Heinrich-Heine-Egyetem, Düsseldorf | Német, olasz | Düsseldorf integrált külföldi szemeszterrel a Torinói Egyetemen | |
| MA Konferenciatolmácsolás | Információ- és Kommunikációtudományi Kar, Műszaki Főiskola, Köln | Angol, francia, német, spanyol | Köln | |
| Anglisztikai és Amerikanisztikai Intézet, Heinrich-Heine-Egyetem, Düsseldorf | Angol, francia, német, olasz, spanyol | Düsseldorf | ||
| Transzlációs és Többnyelvű Kommunikációs Intézet, Műszaki Főiskola, Köln | Angol, német | Köln | ||
| Rajna-vidék-Pfalz | MA Kettős Mester FTSK Germersheim és ITIRI Strasbourg (a Masters Translation hallgatói számára) | Transzláció-, Nyelv- és Kultúratudományi Egység, Johannes Gutenberg-Egyetem (Mainz), Germersheimi kampusz | Francia, német | Germersheim, Straßburg |
| Transzláció-, Nyelv- és Kultúratudományi Egység, Johannes Gutenberg-Egyetem (Mainz), Germersheimi kampusz |
Angol, francia, holland, lengyel, német, olasz, orosz, spanyol, újgörög |
Germersheim | ||
| MA Transzláció | Transzláció-, Nyelv- és Kultúratudományi Egység, Johannes Gutenberg-Egyetem (Mainz), Germersheimi kampusz |
Angol, arab, francia, holland, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, török, újgörög |
Germersheim | |
| Saar-vidék | MA Translation Science and Technology | Alkalmazott nyelvtudományi, fordítási és tolmácsolási szakirány, Saar-vidéki Egyetem | Angol, francia, német, olasz, spanyol | Saarbrücken |
| Szászország | MA Kettős mesterszak Lipcse/Strasbourg (a transzlatológia szakirány hallgatói számára) | Alkalmazott Nyelvészeti és Transzlatológiai Intézet, Lipcsei Egyetem, Institut de Traducteurs, d'Interprètes et de Relations Internationales, Université Strasbourg | Francia, német | Lipcse, Strasbourg |
| MA Szakfordítás arab-német | Alkalmazott Nyelvészeti és Transzlatológiai Intézet, Lipcsei Egyetem | Arab, német | Lipcse, Kairó | |
| MA Gazdasági szakfordítás német / lengyel | Menedzsment és Kultúratudományi Kar, Zittaui/Görlitzi Főiskola | Lengyel, német | Görlitz | |
| MA Konferenciatolmácsolás | Alkalmazott Nyelvészeti és Transzlatológiai Intézet, Lipcsei Egyetem | Angol, francia, német, orosz, spanyol | Lipcse | |
| MA Arab konferenciatolmácsolás | Orientalisztikai Intézet, Lipcsei Egyetem | Arab, német | Lipcse | |
| Alkalmazott Nyelvészeti és Transzlatológiai Intézet, Lipcsei Egyetem | Angol, francia, német, orosz, spanyol | Lipcse |
2.1.3. Szakakadémiák
Bajorországban, a többi tartománnyal ellentétben, a fordítóképzés az úgynevezett szakakadémiákon (Fachakademie) zajlik, amelyek nem tudományos, hanem szakképzési intézmények, így a hallgatók a képzés sikeres elvégzése esetén nem kapnak tudományos fokozatot (azaz diplomát). Ez természetesen nehezíti a piaci érvényesülésüket, és leszűkíti az általuk elérhető továbbképzési lehetőségeket. A kedvezőtlen helyzet ellensúlyozására a nyolc bajorországi szakakadémia közül több is - valamelyik bajorországi egyetemmel együttműködve - BA-kurzusokat kínál, amelyek az "államilag elismert fordító" vagy "államilag elismert fordító és tolmács" (lásd a 2.2. fejezetet) képzéssel párhuzamosan zajlanak, így a hallgatók a tanulmányaik végén felsőfokú végzettséget tudnak szerezni.
A fordítók és tolmácsok BA-képzése tehát Bajorországban általában nem érhető el önálló képzésként (a kivételeket lásd az 1. sz. táblázat "Bajorország" részében), így ott az érettségi megszerzése után nem lehet közvetlenül jelentkezni egy egyetem fordító vagy tolmács BA-képzésére, hanem előbb be kell iratkozni egy szakakadémia "államilag elismert fordító", "államilag elismert fordító és tolmács" stb. képzésére, és csak utána lehet elkezdeni az alapképzést. Ez a párhuzamos képzés természetesen csak az első tudományos fokozat (bachelor) megszerzésére érvényes, a mesterképzés a többi tartományhoz hasonló módon zajlik (2. sz. táblázat).
A Müncheni Nyelvi és Tolmácsintézetben a BA-fokozat külső vizsga (Externenprüfung) útján is megszerezhető. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akik
"megfelelő végzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy egy bajorországi szakakadémián elkezdjék tanulmányaikat, és akik az adott idegen nyelven Bajorországban letették a fordítók, illetve a fordítók és tolmácsok számára meghirdetett állami vizsgát" (SDI 2007: 1).
3. sz. táblázat: Fordítási/tolmácsolási BA-szakok a szakakadémiákon
| Szak | Képző intézmény | Nyelvek | Képzés helye |
| BA Szakfordítás (Gazdasági/műszaki) | Würzburg-Schweinfurt Alkalmazott Tudományi Főiskola Alkalmazott Természettudományi és Humántudományi Kar (FHWS) a WDS-vel (Würzburg) és az ESO-val (Bamberg) együttműködve | Angol, francia, német, spanyol | Würzburg |
| Állami fordító- és tolmácsvizsga és BA Fordítás (kettős végzettség) | SDI München Nemzetközi Főiskola az erfurti Idegennyelvi és Nemzetközi Tanulmányok Intézetével (IFA) együttműködve |
Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol |
Erlangen |
| BA Fordítás és állami vizsga | SDI Nemzetközi Főiskola München | Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol | München |
2.1.4. Doktori képzés
A doktori képzés ugyan nem a fordítók és tolmácsok szakmai képzésére irányul, azonban a fordítók/tolmácsok által megszerezhető felsőfokú végzettségek teljes spektrumának lefedése érdekében a vonatkozó doktori képzéseket is megemlítem:
- Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem Bonn, Bölcsészettudományi Kar. Doktori képzések: Fordítástudomány (lásd Hochschulkompass, az egyetem doktori programjában azonban nem szerepel a képzés)
- Lipcsei Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti és Transzlatológiai Intézet. Doktori képzés: Alkalmazott Nyelvészet és Transzlatológia
- Johannes Gutenberg-Egyetem Mainz, Transzláció-, Nyelv- és Kultúratudományi Egység. Doktori képzés: Általános transzlációtudomány
- Saar-vidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (nyelv-, irodalom- és kultúratudomány). Doktori képzések: Fordítás és tolmácsolás, Gépi fordítás, Nyelv- és transzlációtudomány
2.2. Állami vizsgák
Amint az a 2.1.1-2.1.3. fejezetekből is kitűnik, a német egyetemek fordító- és tolmácsképzési programja szükségszerűen csak néhány nyelvre terjed ki. Azok, akik egy ettől eltérő nyelvet beszélnek, vagy egy képzéstől független képesítésre törekszenek, egy országos szinten egységesen szabályozott fordító- és / vagy tolmácsvizsgát tehetnek. A vizsgára való felkészülés magánúton, a bajorországi szakakadémiákon meghirdetett hároméves fordító-/tolmácsképzés részeként vagy különféle, magánintézmények által kínált előkészítő tanfolyamok (távoktatás, online tanfolyamok vagy személyes órák stb.) formájában zajlik.
Az állami vizsga előfeltétele általában a szakképesítés vagy a vonatkozó szakmai gyakorlat igazolása. Az "államilag vizsgáztatott fordítók / tolmácsok" ("staatlich geprüfter Übersetzer/Dolmetscher") cím mellett gyakran találkozni az "államilag elismert fordítók / tolmácsok" ("staatlich anerkannter Übersetzer/Dolmetscher") titulussal is (pl. a stuttgarti IDI-nél, Heidelbergben vagy Dortmundban): A különbség az, hogy az első esetben a vizsgát közvetlenül a kormányhivatalnál (Regierungspräsidium) lehet letenni, az "államilag elismert" vizsga esetében viszont egy államilag elismert (magánkézben lévő) oktatási intézményben kerül sor a vizsgára, minőségi és tartalmi különbség azonban nincs közöttük (lásd ProZ).
A sikeres vizsga a fordítók és tolmácsok bíróság előtti felesketésének előfeltétele, illetve a piacon minőségi garanciát, ennél fogva versenyelőnyt jelent. A felesketéshez / felhatalmazáshoz azonban nem kell feltétlenül állami vizsgát tenni, tehát az erre irányuló kérelmet más végzettség birtokában is be lehet nyújtani (főleg, mivel a kisebb nyelvekből nem is lehet állami vizsgát tenni). A vizsga pontos felépítését a 2004. évi kulturális miniszteri konferencia határozata szabályozza, amely a fordító- és tolmácsvizsga lebonyolítására vonatkozó 1954-es irányelveket váltotta fel. A határozat főbb jellemzői a következők:
- A vizsgát általában évente egyszer lehet letenni.
- A vizsgát 1) fordítóknak, 2) tolmácsoknak, valamint 3) fordítóknak és tolmácsoknak hirdetik meg.
- A tartományok maguk dönthetnek arról, hogy a tolmácsvizsgát csak sikeres fordítóvizsga után lehet-e letenni (Bajországban ez a jellemző).
- A fordítóvizsga írásbeli (öt részfeladat) és szóbeli részből (négy részfeladat) áll. A szóbeli vizsga időtartama otthoni feladatokkal vagy egy államilag elismert fordító- és/vagy tolmácsképzésben teljesített tanegységek beszámításával lerövidíthető. A tartományok vizsgaszabályzata további részfeladatokat is előírhat. Az is a tartományok kompetenciája, hogy az írásbeli vizsga során engedélyeznek-e segédeszközöket.
- A tolmácsok vizsgája írásbeli részből (három részfeladat) és szóbeli részből (öt részfeladatból) áll.
- A sikeres vizsga az 1) "államilag vizsgáztatott fordító", 2) "államilag vizsgáztatott tolmács" vagy 3) "államilag vizsgáztatott fordító és tolmács" cím használatára jogosít fel.
- A sikertelen vizsga csak egyszer ismételhető.
A kulturális miniszteri konferencia rendelete értelmében a tartományok saját hatáskörben döntenek arról, hogy kívánnak-e létrehozni vizsgahelyet. Az alábbiakban bemutatom az egyes tartományok vizsgakínálatát, azonban fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a vizsganyelvek és a választható szakterületek évről évre változhatnak. Jelenleg az alábbi tartományokban nem működik vizsgahely: Brandenburg, Bréma, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz, Schleswig-Holstein és Türingia. Ha egy tartományban nincs vizsgahely vagy az adott nyelvből nem lehet vizsgát tenni, akkor egy másik tartományban is lehet vizsgára jelentkezni. A vizsgahelyek nemcsak a vizsgák lebonyolításáért felelnek, hanem szükség esetén a külföldön vagy egy más tartományban szerzett végzettségek vagy az ott letett vizsgák megfeleltetéséről is döntenek. Ugyanez igaz az állami vizsgákra is, tehát mielőtt valaki egy másik tartományban jelentkezik az állami vizsgára, érdemes utánajárnia, hogy a vizsgát elfogadják-e a lakóhelye szerinti tartományban.
Az állami vizsgák jogalapját az egyes szövetségi tartományok vonatkozó rendeletei képezik.
4. sz. táblázat: Az egyes tartományok állami vizsgájának jogalapja
Baden-Württemberg
Baden-Württembergben a vizsga a karlsruhei kormányhivatal illetékessége. Vizsganyelvek: Német, angol, francia, hindi, pandzsábi, spanyol és urdu. Választható szakterületek: Humán tudományok, természettudományok, jog, társadalomtudományok, műszaki, gazdasági. Vizsgaévenként csak a felsorolt nyelvek egyikéből hirdetnek vizsgát.
Bajorország
Bajorországban a szakakadémiák által felkínált nyelvekből lehet állami vizsgát tenni (jelenleg angol, francia, spanyol, olasz és orosz nyelvből), amelyet a szakakadémiák bonyolítanak le. Külső jelentkezőket is fogadnak, ha azok teljesítik az előírt követelményeket.
Arab, kínai, dán, finn, horvát, holland, török nyelvből a vizsgákat hároméves turnusban szervezik meg a müncheni Oktatási és Kulturális Minisztériumban a fordítók és tolmácsok állami vizsgaközpontjában (2020-ban arab, kínai és holland nyelvből lehet vizsgát tenni). Az alábbi szakterületek közül lehet választani: Gazdaság, jog, műszaki, természettudományok (ideértve az orvostudományt), humán tudományok, társadalomtudományok. A vizsgát ugyanabban az időpontban két nyelvből vagy két szakterületből is le lehet tenni (lásd a 2001. május 7-i vizsgaszabályzatot).
Angol, francia, olasz, orosz és spanyol nyelvből évente szerveznek vizsgát a fordítók és tolmácsok különböző szakakadémiáin. Azok a hallgatók, akik sikeresen befejezték a szakakadémiát (lásd 2.1.3. fejezet), automatikusan jelentkeznek a fordítók és tolmácsok állami vizsgájára, és azon kötelező részt venniük.
Állami vizsgát jelenleg az alábbi nyolc szakakadémián lehet tenni.
5. sz. táblázat: Állami vizsgák a szakakadémiákon
| Szakakadémia | Nyelvek | Szakterületek | Vizsgahely |
Euro Akademie Bamberg (ESO) |
Angol | Gazdaság | Bamberg |
| EURO Schulverein | Angol | Gazdaság | Ingolstadt |
Europa-Berufsschule |
Angol | Gazdaság | Weiden |
| Müncheni Idegennyelvi Intézet (FIM) | Angol, francia, spanyol | Gazdaság (összes nyelv), műszaki (angol, spanyol) | München |
| IFB Idegennyelvi Szakmák Intézete | Angol | Gazdaság | Kempten |
Idegennyelvi és Nemzetközi Tanulmányok Intézete (IFA) |
Angol, francia, orosz, spanyol | Gazdaság (összes nyelv), műszaki (összes nyelv) humán tudományok (angol, spanyol), jog (angol) | Erlangen |
| Müncheni Nyelvi és Tolmácsintézet (SDI) | Angol, francia, olasz, orosz, spanyol | Gazdaság (összes nyelv), műszaki (angol, orosz, spanyol), jog (angol, francia, olasz), természettudományok (angol) | München |
| Würzburgi Tolmácsiskola (WDS) | Angol | Gazdaság, természettudományok | Würzburg |
Berlin
Berlinben az Oktatási, Ifjúsági és Családügyi Minisztérium (Szenátus) állami fordítói vizsgahelyén lehet vizsgát tenni az alábbi nyelvekből: Arab (AR), bolgár (BG), kínai (CN), angol (GB), francia (FR), olasz (IT), japán (JA), újgörög (NG), lengyel (PL), portugál (PG), orosz (RU), szlovák (SL), spanyol (SP), cseh (CZ), török (TR), magyar (HU). Szakterületek: Humán tudományok (összes nyelv), társadalomtudományok (összes nyelv, kivéve TR), természettudományok (AR, GB, PG), műszaki (AR, GB, SP), jog (AR, GB, HU, PL, PG, RU), gazdaság (AR, CN, CZ, FR, GB, HU, JA, PL, RU, SL, SP).
Hamburg
Hamburgban a fordító- és tolmácsvizsga (az ún. alkalmassági eljárás) az általánosan felesketett tolmácsok és/vagy fordítók kirendelésére szolgál, ezért nem jogosít fel az "államilag vizsgáztatott fordító és/vagy tolmács" cím használatára. Mivel azonban a vizsga tartalmi szempontból megegyezik a többi tartomány állami vizsgájával, célszerű itt bemutatni. A vizsga a Belügyi és Sporthivatal Belső Igazgatási és Tervezési Irodájának a hatáskörébe tartozik (általános politikai és jogi kérdések, tolmácsok és fordítók felesketése). Jogalapként a tolmácsok és fordítók kirendelésére és felesketésére vonatkozó törvény szolgál (lásd a 3. fejezetet). Legalább három jelentkező esetén minden nyelvből lehet vizsgát tenni (a ritka nyelveknél ettől kevesebb jelentkező esetén is hirdetnek vizsgát), és mivel a vizsga az általánosan felesketett tolmácsok és/vagy fordítók kirendelésére szolgál, a jogi szaknyelv kapja a fő hangsúlyt.
Hessen
Hessenben a Kulturális Minisztériumnak alárendelt Hesseni Tanári Akadémia (Darmstadt) hatáskörébe tartozik az állami vizsga. Itt számos nyelv közül lehet választani: Albán, amhara, arab, örmény, bosnyák, kínai, dari, angol, észt, francia, grúz, indonéz, olasz, japán, koreai, horvát, kurmandzsi, litván, macedón, újgörög, pastu, perzsa, lengyel, portugál, román, orosz, szerb, szlovák, szlovén, spanyol, thai, cseh, török, magyar, ukrán. Szakterületek: Humán tudományok, természettudományok, jog, társadalomtudományok, műszaki, gazdaság és egészségügy. Sok nyelv esetében vagy megfelelő számú vizsgázó esetén a vizsgákat – a legtöbb vizsgahellyel ellentétben – évente kétszer is megszervezik.
Ezenkívül az ún. ellenőrzési eljárás keretében az összes olyan ritkább nyelvből vagy dialektusból is lehet vizsgázni, amelyekből Németországban egyébként nem szerveznek állami vizsgát. Az ellenőrzési eljárást nem egy előre meghatározott időpontban hirdetik meg (egyébként általában évente egyszer lehet ilyen vizsgát tenni), és bármikor lehet rá jelentkezni. Sikeres vizsga esetén egy igazolást állítanak ki, amely azonban érvényét veszti, ha "Németország valamelyik tartományában az adott nyelvből létrehoznak egy állami vizsgahelyet".
Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Mecklenburg-Elő-Pomerániában a fordítók és tolmácsok vizsgahivatala illetékes a vizsgával kapcsolatos kérdésekben, amely az oktatási, tudományos és kulturális minisztérium (Rostock) tanári vizsgahelye alá tartozik. A vizsgát angol, finn, francia, lengyel, orosz, svéd, spanyol nyelven, valamint gazdasági, jogi, műszaki, természettudományi, humán és társadalomtudományi szakterületen lehet letenni.
Saar-vidék
A vizsga lebonyolításáért az oktatási és kulturális minisztériumhoz tartozó iskolai oktatási vizsgahivatal, azon belül az államilag vizsgáztatott fordítók és tolmácsok vizsgaközpontja (Saarbrücken) felel. Az alábbi nyelvekből és szakterületeken lehet vizsgát tenni: Angol, francia, olasz, orosz, spanyol, török; gazdaság (összes nyelv), társadalomtudományok (francia, spanyol), műszaki (orosz, török), jog (török).
Szászország
Szászországban az állami vizsga lebonyolítását az iskolai és oktatási hivatal (Lipcse) koordinálja. Vizsgát az alábbi nyelvekből lehet tenni: Arab, bosnyák, bolgár, kínai, angol, francia, olasz, horvát, lengyel, román, orosz, szerb, spanyol, cseh, ukrán, magyar, vietnami, azonban időpontot csak megfelelő számú jelentkező és megfelelően képesített vizsgáztatók esetén hirdetnek meg. Szakterületek: Humán tudományok, természettudományok (ideértve az orvostudományt), jog, társadalomtudományok, műszaki, gazdaság.
Szász-Anhalt
Szász-Anhaltban, hasonlóan Hamburghoz, a jelöltek szakmai alkalmasságának megállapítására szolgáló eljáráson kell részt venni, ami a fordítók és tolmácsok felesketésére és kirendelésére szolgál. Az alkalmassági eljárást a szász-anhalti iskolai hivatal magdeburgi kirendeltsége szervezi meg. A szakmai alkalmasság megállapítása után az erre jogosult fordítók és tolmácsok az „államilag elismert fordító”, „államilag elismert tolmács” vagy az „államilag elismert fordító és tolmács” címet használhatják.
2.3. A kereskedelmi és iparkamarák vizsgái
Ha egy tartományban az állami vizsgáztatáshoz nincs vizsgaközpont, akkor az ipari és kereskedelmi kamaráknál (IHK) is lehet vizsgát tenni. Az állami vizsgával ellentétben azonban a sikeres IHK-vizsgával nem teljesülnek a felhatalmazáshoz/felesketéshez szükséges feltételek, mivel nem egy államilag elismert vizsgáról van szó (ez alól pl. Észak-Rajna-Vesztfália a kivétel, ahol az IHK-vizsgával is lehet kérvényezni a felhatalmazást/felesketést). Az IHK-t a 2005. március 23-i szakképzési törvény § 71 (2) pontja ruházza fel a szakképzési és továbbképzési területen való vizsgáztatás jogával. A vizsgával általában a „vizsgáztatott fordító” képesítést lehet megszerezni, és elsődleges célcsoportját azok alkotják, akik valamilyen kapcsolódó területen dolgoznak (lektorként, újságíróként, idegen nyelvi levelezőként stb.), a különféle szövegekkel kapcsolatban már van vonatkozó munkatapasztalatuk, és biztos idegennyelv-tudással rendelkeznek. A jelölteknek a vizsgára való jelentkezéshez a szakmai végzettségüket, egyéves szakmai tapasztalatot és/vagy az idegennyelvi, fordításmódszertani és gazdasági ismereteik meglétét kell igazolniuk (Fordítóvizsgáztatási rendelet §3 (1)).
A „vizsgáztatott tolmács” vizsga, amelyet az oktatási és kutatási minisztérium a 2004. május 18-i rendeletével vezetett be, az új fordítóvizsgáztatási rendelet 2018. január 1-jei hatályba lépése óta már nem tehető le. A Németországban található 79 IHK-kirendeltség közül csak Berlinben (angol), Düsseldorfban (német, angol, francia, olasz, orosz), Kölnben (angol) és Wiesbadenben (angol) lehet vizsgát tenni, máshol kevés jelentkező esetén nem vagy csak szükség esetén szerveznek vizsgát. A BDÜ adatai szerint Karlsruhéban, Regensburgban, Dortmundban és Koblenzben is található IHK vizsgaközpont, azonban az ezekkel az IHK-kirendeltségekkel való levelezés nyomán kiderült, hogy ezekben a városokban már nem lehet vizsgát tenni.
A fent említett, 2017. május 8-i rendelettel a vizsgáztatott fordítókra vonatkozó vizsgát teljesen átszervezték, hogy jobban megfeleljen a fordítóipari piac és a digitális világ jelenlegi követelményeihez. Az új rendelettel átalakított vizsga, amelyre 2019 tavasza óta lehet jelentkezni, egy írásbeli részből, valamint egy fordítási projektből áll, amely egy szakmai vitával zárul (vö. Reinecke 2017a és 2017b). Az írásbeli rész három feladatból tevődik össze:
1) Egy kb. 1200 karakterből álló nehéz szöveg lefordítása németről idegen nyelvre,
2) egy kb. 1200 karakterből álló nehéz szöveg lefordítása idegen nyelvről németre,
3) egy nehéz idegen nyelvű szöveg összefoglalása idegen nyelven és egy német nyelvű fordítás javítása nyelvhelyességi és stilisztikai szempontból.
Az írásbeli rész teljesítésére összesen 240 perc áll rendelkezésre. A fordítási projektet az írásbeli vizsga eredményének közzétételétől számított két éven belül kell végrehajtani. A vizsgára jelentkező személynek azt kell bebizonyítania, hogy képes végrehajtani egy fordítási megbízást, elemezni az ügyfelek igényeit, valamint megfelelő eszközöket és információforrásokat használ. A fordítási projekt a következő feladatokból áll:
1) Egy körülbelül 1800 karakter hosszúságú szöveg fordítása idegen nyelvről német nyelvre,
2) otthoni feladat elkészítése idegen nyelven (feldolgozási idő 14 naptári nap), amelyben a jelöltnek kommentálnia és dokumentálnia kell az első feladat lépéseit és döntéseit,
3) a szakmai vitára a projekt befejezése után kerül sor, és a vizsgázónak be kell bizonyítania, hogy az adott idegen nyelven képes magas szinten megfogalmazni a gondolatait a fordítási gyakorlat különféle szempontjairól és az adott szakterületről (időtartam: legfeljebb 45 perc).
Az IHK-vizsgákon természetesen a gazdasági szakterület (bank és pénzügyek, üzleti adminisztráció, nemzetgazdaság, nemzetközi kereskedelem, információs és telekommunikációs technológiák stb.) kapja a legnagyobb hangsúlyt, azonban a gazdasági szövegek olykor jogi vagy politikai vonatkozásúak is lehetnek. A vizsgát kétszer lehet megismételni.
3. Felesketés, felhatalmazás
A felesketés (Vereidigung) és a – magyarul elég sután hangzó – felhatalmazás (Ermächtigung) Németország 16 tartományában eltérően szabályozott intézményét a hatósági, bírósági vagy egyéb hivatalos dokumentumok fordításához, valamint a hatóságok és a bíróságok számára történő tolmácsoláshoz vezették be. A felesketett és felhatalmazott tolmácsok és fordítók esetében használt (és a laikusok számára nagyon zavaró) fogalmi sokszínűség részben hasonló tartalmi elemeket takar, és az egyes tartományok eltérő jogi nyelvhasználatából ered.
6. sz. táblázat: A felesketett és felhatalmazott fordítók és tolmácsok elnevezése az egyes tartományokban
| Tartomány | Tolmácsok elnevezése | Fordítók elnevezése |
| Baden-Württemberg | Baden-Württemberg tartomány bíróságainak ... nyelvre általánosan felesketett tárgyalási tolmácsa | Baden-Württemberg ... nyelven nyilvánosan kirendelt és felesketett okiratfordítója |
| Bajorország | nyilvánosan kirendelt és felesketett tolmács ... nyelven | nyilvánosan kirendelt és felesketett fordító ... nyelven |
| Berlin | a berlini bíróságokhoz és közjegyzőkhöz általánosan felesketett tolmács | a berlini bíróságokhoz és közjegyzőkhöz felhatalmazott fordító |
| Brandenburg | A ... járásbíróság elnöke által általánosan felesketett tolmács és felhatalmazott fordító ... nyelven | A ... járásbíróság elnöke által általánosan felhatalmazott fordító ... nyelven |
| Bréma | Bréma mint szabad Hanza-város bíróságaihoz, ügyészségéhez és közjegyzőihez általánosan felesketett tolmács ... nyelven | Bréma mint szabad Hanza-város bíróságaihoz, ügyészségéhez és közjegyzőihez a brémai járási bíróság elnöke által felhatalmazott fordító ... nyelven |
| Hamburg | nyilvánosan kirendelt és általánosan felesketett tolmács ... nyelven | nyilvánosan kirendelt és általánosan felesketett fordító ... nyelven |
| Hessen | általánosan felesketett tolmács (a nyelvvel kiegészítve) | általánosan felhatalmazott fordító (a nyelvvel kiegészítve) |
| Mecklenburg-Elő-Pomeránia | nyilvánosan kirendelt és általánosan felesketett tolmács ... nyelven | nyilvánosan kirendelt és általánosan felesketett fordító ... nyelven |
| Alsó-Szászország | a hannoveri járási bíróság által általánosan felesketett tolmács ... nyelven | a hannoveri járási bíróság által felhatalmazott fordító ... nyelven |
| Észak-Rajna-Vesztfália | általánosan felesketett tolmács ... nyelven | a ... tartományi legfelsőbb bíróság elnöke által felhatalmazott fordító ... nyelven |
| Rajna-vidék-Pfalz | a ... tartományi legfelsőbb bíróság elnöke által a Rajna-vidék-pfalzi bírósági és közjegyzői ügyekhez általánosan felesketett tolmács ... nyelven | a ... tartományi legfelsőbb bíróság elnöke által a Rajna-vidék-pfalzi bírósági ügyekhez felhatalmazott fordító ... nyelven |
| Saar-vidék | a Saar-vidéki bíróságokhoz és közjegyzőkhöz általánosan felesketett tolmács | a Saar-vidéki bíróságokhoz és közjegyzőkhöz általánosan felesketett fordító |
| Szászország | nyilvánosan kirendelt és általánosan felesketett tolmács ... nyelven | nyilvánosan kirendelt és általánosan felesketett fordító ... nyelven |
| Szász-Anhalt | általánosan kirendelt tolmács (a nyelvvel kiegészítve) | általánosan kirendelt fordító (a nyelvvel kiegészítve) |
| Schleswig-Holstein | Schleswig-Holstein tartomány bíróságaihoz és ügyészségeihez általánosan felesketett tolmács ... nyelven | Schleswig-Holstein tartomány bíróságaihoz és ügyészségeihez felhatalmazott fordító ... nyelven |
| Türingia | a ... járásbíróság elnöke által a bíróságokhoz, ügyészségekhez és közjegyzőkhöz általánosan felesketett tolmács ... nyelven | a ... járásbíróság elnöke által a bíróságokhoz, ügyészségekhez és közjegyzőkhöz felhatalmazott fordító ... nyelven |
A felesketés előnye többek között az, hogy a tolmácsnak a bírósági eljárásban elegendő az esküre hivatkoznia (vö. Horváth 2017: 183), míg egy nem felesketett tolmácsnak a bíróságok szervezetéről szóló törvény (GVG) § 189 (1) értelmében először le kell tennie az esküt, miszerint pontosan és lelkiismeretesen fogja fordítani az elhangzottakat. Ezt az esküt minden eljárásnál meg kell ismételni. Mivel a felesketés minőségi mutatónak is számít, a bíróságok általában felesketett tolmácsokat alkalmaznak.
A tolmácsok alkalmazásának megkönnyítése érdekében a felesketett tolmácsok és a felhatalmazott fordítók adatait (a bérmegállapodások kivételével) az írásbeli beleegyezésük után az illetékes hatóság (járásbíróság, tartományi legfelsőbb bíróság) egy mindenki által megtekinthető listán rögzíti, amelyet általában a hatóság honlapján is közzétesznek. Ezenkívül egy országos lefedettségű online adatbank is létezik, amelyet a hesseni igazságügyi minisztérium kezel, és amely az összes, Németországban felesketett és felhatalmazott tolmács és fordító adatait tartalmazza (növekvő tendencia mellett jelenleg mintegy 25.000 bejegyzés található az adatbázisban). Horváth (2017: 184) ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a bíróságok által kezelt listák nem minden esetben egyeznek meg az online adatbázissal.
7. sz. táblázat: A felesketett és felhatalmazott tolmácsok és fordítók száma tartományonként
| 2020.02.09-i állapot | 2018.11.20-i állapot | |
| Bajorország | 5086 | 4976 |
| Baden-Württemberg | 4859 | 4881 |
| Hessen | 2852 | 2818 |
| Észak-Rajna-Vesztfália | 2851 | 2742 |
| Berlin | 1873 | 1831 |
| Rajna-vidék-Pfalz | 1383 | 1337 |
| Szászország | 1144 | 1105 |
| Saar-vidék | 1124 | 1103 |
| Alsó-Szászország | 1042 | 981 |
| Schleswig-Holstein | 938 | 908 |
| Türingia | 365 | 361 |
| Szász-Anhalt | 346 | 339 |
| Brandenburg | 342 | 319 |
| Hamburg | 290 | 290 |
| Bréma | 159 | 127 |
| Mecklenburg-Elő-Pomeránia | 110 | 103 |
| Összesen | 24764 | 24221 |
(Forrás: http://www.justiz-dolmetscher.de)
A felhatalmazás révén a fordítók jogosulttá válnak arra, hogy igazolják egy fordítás helyességét és teljességét, ha a bíróság a polgári perrendtartás (ZPO) § 142 (3) értelmében egy felhatalmazott fordító által készített fordítást kér egy idegen nyelvű okiratról. Az ily módon elkészült és igazolt (a köznyelvben „hitelesített fordítás” néven is ismert) fordítást egy hitelesítési záradékkal kell ellátni, amelyben a fordítás helyességét és teljességét a fordító az aláírásával (vagy – ha a törvény lehetőséget ad rá – hiteles elektronikus aláírással), valamint a hely és idő feltüntetésével, esetleg a pecsétjével igazol (utóbbira akkor van szükség, ha az adott tartomány előírja a pecsét használatát). Néhány tartományban (Bajorország, Bréma stb.) azt is fel kell tüntetni a hitelesített fordításon, hogy az az eredetiről, az eredeti hiteles másolatáról vagy pedig az eredeti nem hitelesített másolatáról készült. A hitelesítés módját több tartományban (Bajorországban, Hamburgban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Alsó-Szászországban stb.) az adott tolmácstörvény szabályozza. A hitelesített fordítások tipográfiai és egyéb formai követelményeit (íráskép, megjegyzések, az eredetiben lévő gépelési hibák kezelése stb.) a bíróságok által kiadott tájékoztatók és a szakmai szervezetek ajánlásai tartalmazzák (vö. Cebulla 2012: 292 is). Fontos hangsúlyozni, hogy még a hitelesített fordítás sem minősül közokiratnak és hogy az elnevezések közötti különbségek ellenére a hitelesített fordítás 2008 óta a polgári perrendtartás (ZPO) § 142 (3) értelmében minden tartományban érvényes, függetlenül attól, hogy a fordítást melyik tartományban készítették, vagy hogy a fordító hol kapott felhatalmazást:
„A bíróság elrendelheti, hogy egy idegen nyelven írt okiratot olyan fordító fordítson le egy másik nyelvre, akit az adott tartomány jogi előírásai szerint felhatalmaztak vagy nyilvánosan kirendeltek egy ilyen jellegű fordítás elkészítésére vagy aki egyenrangúnak tekinthető egy ilyen fordítóval.”
Lásd a bíróságok szervezetéről szóló törvény § 189 (2) pontját is, amely tolmácsokra és fordítókra is érvényes:
„Ha egy tolmács [...] valamelyik tartományban a fordításra vonatkozóan [...] általános esküt tett, akkor az összes állami és tartományi bíróság előtt elegendő erre az esküre hivatkoznia.”
A felesketett és felhatalmazott fordítók és tolmácsok érdekeit az öt németországi szakmai szervezetből összeálló Igazságügyi Tolmácsok és Fordítók Országos Fóruma (BFJ) és több tartományi szervezet képviseli.
8. sz. táblázat: A felesketett és felhatalmazott fordítók és tolmácsok szakmai szervezetei az egyes tartományokban
| Tartomány | Szervezet | Alapítás éve |
| Baden-Württemberg | Baden-württembergi felesketett tárgyalási tolmácsok és nyilvánosan kirendelt és felesketett okiratfordítók szövetsége | 1971 |
| Bajorország | Bajorországi nyilvánosan kirendelt és felesketett tolmácsok és fordítók egyesülete | 2002 |
| Hamburg | Hamburgi felesketett tolmácsok és fordítók egyesülete | 1981 |
| Hessen | Hesseni felesketett bírósági tolmácsok és fordítók | 2005 |
| Szászország | Szászországi felesketett tolmácsok és fordítók egyesülete | 2000 |
A felesketési vagy a felhatalmazási eljárás a személyes és szakmai alkalmasságot igazoló írásbeli kérelem alapján indítható el, amelyet az illetékes járásbírósághoz vagy a tartományi legfelsőbb bírósághoz való benyújtás után három hónapon belül bírálnak. Ha valaki tolmácsként és fordítóként is kérelmezi a felesketést, ill. a felhatalmazást, annak két külön kérelmet kell benyújtania (feltéve, hogy az adott tartományban különbséget tesznek tolmácsok és fordítók között). Pozitív döntés esetén kitűznek egy időpontot, amikor sor kerül a felesketésre, illetve a felhatalmazási igazolás kézbesítésére. Néhány tartományban nemcsak a tolmácsoknak, hanem a fordítóknak is kell esküt tenniük (erre utal a „felesketett fordító” kifejezés). Ha azonban valaki vallási vagy lelkiismereti okok miatt nem akar esküt tenni, annak fogadalmat (Bekräftigung) kell tennie. Észak-Rajna-Vesztfáliában a felesketésre vagy a felhatalmazásra való hivatkozás joga visszavonhatóan legfeljebb öt évre szól (tehát ennyi ideig nincs szükség újabb felesketési vagy felhatalmazási eljárásra), és legfeljebb öt-öt évvel meghosszabbítható, a többi tartományban a fordítók/tolmácsok határozatlan időre kapják ezt a jogot.
A 6. sz. táblázatban szereplő terminológiai zűrzavart tovább növeli a „nyilvánosan kirendelt tolmács” és a „nyilvánosan kirendelt fordító” megjelölés, amelyet hat tartományban (Bajorország, Hamburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Baden-Württembergben, illetve itt csak a „nyilvánosan kirendelt fordító” használatos) lehet megszerezni. Ma ezek a kifejezések már egyenértékűek az „általánosan felesketett”, „általánosan felhatalmazott” stb. elnevezésekkel, azonban néhány tartomány (pl. Rajna-vidék-Pfalz, Saar-vidék) tolmácstörvénye kimondja, hogy a felesketés nem jelent egyúttal nyilvános kirendelést (lásd Rüger 2010: 77 is).
A Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2007-es döntése óta a tolmácsok és fordítók felesketésére, felhatalmazására és kirendelésére csak törvény útján kerülhet sor. Az ehhez szükséges jogalapot a bíróságok szervezetéről szóló törvény végrehajtási törvényei vagy a tartományok saját tolmácstörvényei biztosítják (Bréma volt az utolsó olyan tartomány, amely 2014-ben egy vonatkozó bekezdéssel kiegészítette a bíróságok szervezetéről szóló törvényt).
9. sz. táblázat: A tolmácsok és fordítók felesketésének és felhatalmazásának jogalapja tartományoként
A felesketésre és a felhatalmazásra vonatkozó követelményeket a tartományok vonatkozó tolmácstörvényei szabályozzák. Általános követelmény a személyes megbízhatóság, a cselekvőképesség és a szakmai alkalmasság, amit egy sikeresen elvégzett egyetemi képzés, egy tolmács- vagy fordítói vizsga vagy egy azzal egyenértékűként elismert vizsga formájában kell igazolni. Ezenkívül néhány tartomány (Bréma, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália stb.) a jogi nyelv alapos ismeretét is előírja. Nem előírás, hogy a kérelmező az adott tartományban lakóhellyel rendelkezzen, így ha egy másik tartományba költözik, a felesketése akkor sem veszíti hatályát (vö. Stanek 2011: 44).
További általános szabályként elmondható, hogy egyszerre nem lehet több tartományban is kérelmezni a felesketést vagy a nyilvános kirendelést (pl. HmbDolmG § 1 (1) 4. pont vagy DolmG LSA § 3 (1) 5. pont). Az alsó-szászországi törvények viszont ezt nem tiltják meg kifejezetten:
„Azon kérelmezők esetében, akiket egy másik tartomány törvénye alapján általánosan felesketett tolmácsként, illetve felhatalmazott vagy nyilvánosan kirendelt fordítóként vettek nyilvántartásba, a szakmai alkalmasságot az általános felesketésre, illetve felhatalmazásra vagy nyilvános kirendelésre vonatkozó igazolás bemutatásával is elegendő igazolni.” (NJG §23 (4))
A felesketési követelmények és a minőségi előírások egységesítése érdekében a németországi Fordítók és Tolmácsok Szövetsége (BDÜ) kezdeményezésére 2019 novemberében a német szövetségi parlament (Bundestag) egy szövetségi szinten érvényes bírósági tolmácsolási törvényt (GDolmG) fogadott el, amely a tervek szerint 2021. július 1-jén lép hatályba. A törvénnyel szemben megfogalmazott egyik kritika az, hogy az a fordítókkal kapcsolatban semmilyen szabályozást nem tartalmaz, a felesketés csak az EU-tagországok állampolgáraira vonatkozik, a törvény nem határozza meg pontosan a „bírósági tolmácsolás” fogalmát, továbbá hogy nem írja elő kötelezően a német jogi nyelv ismeretét (lásd az Igazságügyi Tolmácsok és Fordítók Országos Fórumának állásfoglalását).
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a németországi bíróságok 2013. november 1-je óta a GVG § 185 (1a) értelmében már videótolmácsolást („video remote interpreting“) is alkalmazhatnak:
„A bíróság engedélyezheti, hogy a tolmács a tárgyalás vagy kihallgatás során egy másik helyen tartózkodjon. A tárgyalást vagy kihallgatást valós időben kép és hang formájában kell továbbítani a tárgyalóterembe és a tolmács tartózkodási helyére.”
A videótolmácsolás bírósági alkalmazása ellen az Igazságügyi Tolmácsok és Fordítók Országos Fóruma foglalt állást, aminek okaként többek között a manipuláció lehetőségét, a technikai hiányosságokat és a magas beruházási költségeket nevezték meg.
4. Nyelvi közvetítők
Az utóbbi években felgyorsuló globális migráció következtében Németországban is rohamosan megnőtt a kereslet a képzési kínálatban nem szereplő egzotikus nyelveken dolgozó fordítók/tolmácsok iránt (arab, dari / fárszi, kurmandzsi, tigrinya, szomáli, urdu stb., esetenként több tízmillió anyanyelvi beszélővel). Mivel ezekből a nyelvekből kevés képzett szakember áll rendelkezésre, számos gyakori élethelyzetben (menedékjogi eljárások, oktatás és egészségügy stb.) úgynevezett „nyelvi közvetítők” bevonására van szükség, akik többnyire a közösségi tolmácsolás („community interpreting”) keretén belül közvetítenek a szakemberek és a nem anyanyelvűek között. A „nyelvi közvetítő” kifejezés (amely szintén egy szabadon használható elnevezés) azt a tényt hivatott tükrözni, hogy ilyen esetekben nem egy képzett vagy felesketett fordító és tolmács biztosítja a felek közötti kommunikációt. Egyébként maga a kifejezés eredetileg az NDK-ban és részben Nyugat-Németországban korábban is használatos volt a tolmácsok és fordítók gyűjtőneveként (több egyetemen még „diplomás nyelvi közvetítő” képzés is működött), és még ma is ebben az értelemben használatos.
A nyelvi közvetítőknek gyakran nem a német az anyanyelvük, a nyelvi közvetítést többnyire önkéntes alapon a szabadidejükben végzik, és általában nem vállalnak el olyan megbízásokat, amelyeknél profi tolmácsokra vagy fordítókra van szükség. A fentiekből következik, hogy a laikus tolmácsolásnak megvannak a maga árnyoldalai, mint ahogy erre a Németországi Szabadúszó Fordítók és Tolmácsok Szövetségének (Deutscher Verband der freien Übersetzer und Dolmetscher) egyik írása is felhívja a figyelmet. Ebben többek között azt kifogásolják, hogy a nyelvi közvetítőként dolgozó tolmácsokkal szemben túl alacsony követelményeket támasztanak (elegendő valamennyire ismerniük az adott nyelveket), és hogy bizonyos jelenségek miatt (túlzott önbecsülés, szerepkonfliktus, diszkrimináció, az anyaországi kormánnyal szembeni elkötelezettség) elég gyakran félrefordítják vagy félretolmácsolják az üzenetet. Mivel azonban a tevékenységüknek nincsen jogi következménye, hibás teljesítés esetén semmilyen jogi követelést nem lehet érvényesíteni velük szemben.
Bár a nyelvi és integrációs közvetítők ma már számos továbbképzési tanfolyam közül választhatnak, amelyek elsődlegesen az alapvető ismeretek és készségek (semlegesség, megbízhatóság, szociális készségek stb.) átadására irányulnak, a nyelvi közvetítés jelenleg egyetlen egyetem szakkínálatában sem szerepel, viszont például a mainzi népfőiskolán, Saarbrückenben vagy Potsdamban abszolválni lehet egy szövetségi szinten egységes és a kereskedelmi és iparkamara által tanúsított kb. 150 tanórás tanfolyamot.
5. Összefoglalás
A fordító és tolmács szakma – részben a technológiai újítások miatt – állandó változáson megy keresztül, ami sok esetben a képzési rendszerben is tükröződik, gondoljunk csak az átdolgozott IHK-vizsgákra vagy az új alap- és mesterképzési szakok bevezetésére. A bolognai reform óta a németországi egyetemi fordító- és tolmácsképzés felépítése túlnyomórészt egységes képet mutat, ám a tartományi szinten szabályozott (állami) vizsgák, valamint a szintén tartományi hatáskörbe eső felesketési és felhatalmazási gyakorlat szabályozása terén továbbra is komoly különbségek vannak, ami megnehezíti a németországi képzési rendszer egységes kezelését. A különféle elnevezések és az eltérő követelmények (vizsgák, nyelvi ismeretek, jogi nyelv ismerete) könnyen összezavarják a laikusokat, és teljes joggal kiváltják a szakemberek ellenérzését. A szakmai szervezetek már régóta próbálnak megoldást keresni erre a helyzetre, és egyre inkább érzékelhető valamiféle egységesítési tendencia (például az új bírósági tolmácsolási törvény formájában), ám jelentős áttörést még nem minden területen sikerült elérni. Ehhez jön még a kisebb nyelveken dolgozó tolmácsok és fordítók iránt megnövekedett igény, amely a közeljövőben valószínűleg még tovább nő. Egyelőre még nyitott kérdés, hogy a nyelvi közvetítők hogyan illeszthetők be a képzési rendszerbe, és hogyan hangolhatók össze a meglévő struktúrákkal, a szakmai követelményekkel, illetve a szakmaetikai értékekkel. Ezekre és az ehhez hasonló kérdésekre, például, hogy a közvetített képzési tartalmak megfelelnek-e a piacspecifikus követelményeknek, egy külön cikkben érdemes kitérni.
Irodalom
- AIIC 2013. On Comintern and Hush-a-Phone: Early History of Simultaneous Interpretation Equipment.
- Cebulla, Manuel (szerk.) 2012. Berufsrecht der Übersetzer und Dolmetscher [A fordító és tolmács szakma jogi szempontjai]. Berlin: BDÜ.
- Horváth Szilvia 2017. A bírósági tolmácsok/fordítók Németországban. In: Gellén, Klára (szerk.). Ünnepi tanulmányok Bobvos Pál 65. születésnapjára. Szeged: Iurisperitus. 175–185.
- Kalverkämper, Hartwig & Schippel, Larisa 2008. Simultandolmetschen in Erstbewährung: der Nürnberger Prozess 1945. [A szinkrontolmácsok első megmérettetése: Az 1945-ös nürnbergi per]. Berlin: Frank & Timme.
- Nord, Britta 2013. Das A und das O der Translationswissenschaft. Eine Studie zu den Inhalten der Einführungsvorlesung im Bachelor-Studiengang. [A transzlációtudomány alfája és omegája. Tanulmány a BA-szak bevezető előadásához] In: Anne-Kathrin Ende, Susann Herold, Annette Weilandt (szerk.). Alles hängt mit allem zusammen. Translatologische Interdependenzen. Festschrift für Peter A. Schmitt [Minden mindennel összefügg. Transzlatológiai összefüggések. Ünnepi kötet Peter A. Schmitt tiszteletére] Berlin: Frank & Timme. 177–190.
- Reinecke, Jochen 2017a. Geprüfter Übersetzer/Geprüfte Übersetzerin. [Vizsgáztatott fordítók] Meckenheim: DIHK Verlag.
- Reinecke, Jochen 2017b. Geprüfter Übersetzer | Musterprüfungsaufgaben. [Vizsgáztatott fordítók. Mintafeladatok a vizsgához] Meckenheim: DIHK Verlag.
- Rüger, Christiane 2010. Neue Gesetze für beeidigte Dolmetscher in den Bundesländern: Umsetzung uneinheitlich. [Új tartományi törvények a felesketett tolmácsokról: Eltérő végrehajtás] MDÜ 4/2010. 74–80.
- Salevsky, Heidemarie 2009. Aspekte der Translation. [Transzlációs szempontok] Frankfurt: Peter Lang.
- Schlesiger, Annika 2017. Berufsschutz für Übersetzer und Dolmetscher in Deutschland: Vergangenheit – Gegenwart – und Zukunft? [A németországi fordítók és tolmácsok szakmai védelme: Múlt – jelen – és jövő?] Berlin: Frank & Timme.
- SDI 2007. Prüfungsordnung der Externenprüfung im Bachelorstudiengang Übersetzen an der Hochschule für Angewandte Sprachen. [A külső vizsgák vizsgaszabályzata az Alkalmazott Nyelvek Főiskolája fordítói BA-szakán]
- Skalweit, Lena 2017. Dolmetscher und ihre Ausbildung im Zeitalter der europäischen Expansion: Osmanisches Reich und Afrika. [Tolmácsok és tolmácsképzés az európai terjeszkedés korában: Oszmán Birodalom és Afrika] Berlin: Frank & Timme.
- Stanek, Małgorzata 2011. Dolmetschen bei der Polizei: Zur Problematik des Einsatzes unqualifizierter Dolmetscher. [Tolmácsok a rendőrségen: A képesítés nélküli tolmácsok foglalkoztatásának problematikája] Berlin: Frank & Timme.
- Vermes Albert 2017. Translator Training Programmes in Hungary and the United States of America. Romanian Journal of English Studies. Vol. 14, Issue 1. 81–88.
Címszavak: Fordítóképzés Németországban, tolmácsképzés Németországban, hogyan lehetek fordító, hogyan lehetek tolmács, kiből lesz tolmács, kiből lesz fordító, hogyan lesz valaki fordító, hogyan lesz valaki tolmács, fordítóiroda, fordító iroda, német fordítás, angol fordítás